Valószínűleg a nemrég elhunyt Stanislaw Lem volt a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom utolsó képviselôje. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, az egykori szocialista országok egyik leg­markánsabb, legkarakteresebb szerzôje volt. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyérôl a "keleti blokk" legélesebb hangú társadalomkritikusa hangját halljuk, drámai fe­sz­ültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy mo­rális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat a­zokra a végsô kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére.

Összes SF történetét bemutató sorozatunk te­ma­tikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állí­totta össze. A negyedik, befejező kötetben megjelenő írások többsége magyar nyelven most lát elôször napvilágot.